Főoldal | Harangadatok | Általános ismertető | Harangöntés | Öntők | Legnagyobb harangjaink | Szokások | Újdonságok | Linkek


A dunaföldvári Öregtemplom tornya


A szécsényi kolostor csengettyűje


Japán harang (Iparművészeti Múzeum)


Füles koronás harang - öntő: Steinstock József
(Magyar Nemzeti Múzeum)



Tárcsás korona - a bp-i Városháza egykori harangja (1874 - Walser Ferenc) (Budapesti Történeti Múzeum)


Weinbert Péter harangja, 1840, Pécs (Janus Pannonius Múzeum)


A kalocsai eperföldi plébániatemplom nagyharangja harangozás közben


Vác, a református templom harangja (1925 - Szlezák László)

Kiállítás a KÖH-ben


Makett a harangöntés menetéről
(Az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeumának tulajdona)



Cukorsüveg alakú harang (Móra Ferenc Múzeum, Szeged)


Méhkas alakú harang (Esztergomi Múzeum)


A bulcsi kolostor minuszkulás feliratú harangja, 1468 (Magyar Nemzeti Múzeum)


A kiskunfélegyházi Ótemplom harangjai


A kispesti evangélikus templom nagyharangja


A Makó-újvárosi református templom harangjai


A váci Székesegyház nagyharangja


A kőszegi Jézus Szíve templom lélekharangja


Az esztergomi Bazilika nagyharangja


A debreceni Református Nagytemplom Rákóczi-harangja


A békéscsabai Evangélikus Kistemplom Marik-harangja


A nagybörzsönyi Szent Miklós templom nagyharangja

Bochumban öntött acélharang Makón
(Magyarország első acélharangja)


Weis Mamfred által öntött acélharang Csepelen


Diósgyőri acélharang (OMM - Öntödei Múzeum)


Réselt alumíniumharang (OMM - Öntödei Múzeum)


A kecskeméti Városháza harangjátéka


Általános információk a harangokról

Harangok és kereszténység

A legenda szerint az itáliai Campana tartománybeli Nola városának püspöke egy álombeli látomás alapján készíttette el az első harangot a 4. szd-ban. A legenda pontosan így szól: a püspök esti imádsága közben elaludt, és azt álmodta, hogy ragyogó angyalkák vették körül, akik a kezükben lévő virágokat megrázva csilingelő hangot keltettek. Ebből kifolyólag lett a harang olasz neve campana (campanile = harangtorony). Ázsiában már több ezer évvel Kr. előtt voltak kisebb harangok, csengettyűk, ám ezek alakjukban különböztek a keresztyén harangoktól. A legendának ellentmond, hogy Kr. előtt már a kelták és az egyiptomiak is használtak kisebb harangokat (tudjuk meg az ásatások során előkerült leletekből). A keresztények kezdetben a kolostorokban használták a szerzetesek összehívására, majd ez a jeladási mód elterjedt az egyes falvak templomaiban is. A rendszeres harangozást először Sabinianus pápa rendelte el 606-ban (nappal 4-szer, éjjel 3 alkalommal imára szólítva az embereket).

Magyarországon a harangok már a térítőpapok idején elterjedtek. A harang szava irányította a mindennapi életritmust. Harangoztak reggel, este, misék/istentiszteletek alkalmával, halálesetkor, egyházi és világi méltóságok érkezésekor. Harangszó köszöntötte a győztes csatából hazatért harcosokat és harangszó figyelmeztetett a közelgő ellenségre, vagy tűzvészre.

A harang részei

Füles és tárcsás korona

A járomhoz az ún. koronával csatlakozik a harang. Európaszerte füleskoronát alkalmaznak, ez a történelem során kialakult ősi módszer. A harang 4-6-8 füllel kapcsolódik a járomhoz és a kettőt erősítők kapcsolják össze. A 19. században id. Walser Ferenc harangöntő és Pozdech József lakatos használták először az új találmányt, a tárcsás felfüggesztést, amely lehetővé teszi, hogy a harangtest elforgatható legyen, így nem mindig ugyanott üti az ütő harangot. A 20. században a korábbi, füles koronával készült harangokat is átszerelték tárcsás koronásra. A tárcsás korona hátránya, hogy kevésbé esztétikus és a tárcsás korona alatti nyakrész bizonyos harangöntőknél túl vékony, ezért könnyen megreped, és annál fogva leszakad a harang. A legrégebbi, tárcsás koronával készült harang a budapesti Szent István Bazilika Boldogasszony-harangja 1863-ból.

Füles és tárcsás korona:

Megszólaltatási módok

A harangnak alapvetően két féle megszólalási módja lehetséges. Ezek az alábbiak.

Óraütés

Egy külső kalapács (ún. kongató) kondítja meg a harangot. Ez halkabb, kevésbé zengő hangot ad, és 99%-ban időjelzésre használják. Rendszerint a toronyórával együtt szerelik fel a kongatókat és annak vezérműve vezérli.

Harangozás

A harang rendeltetésszerű használata, vagyis a hangképzés a harang középső tengelyében lévő nyelvvel történik.

A közhiedelemmel ellentétben hazánkban (és Nyugat-Európában) harangozáskor nem a harang nyelvét ütik neki kötéllel a palástnak, hanem csapágy segítségével a palást mozdul hintaszerűen előre-hátra, és ütődik neki a nyelvhez.

Példa az óraütés és harangozás közötti különbségre (Kispest, Nagyboldogasszony-templom nagyharangja):
Óraütés:

Harangozás:

Harangozási módok

Felülütős rendszer

A harang egyenes vonalú jármon függ, így a fordulás tengelye a járom magasságában van, ezáltal a harang jobban kileng, a lendülettől a nyelv felrepül a palást legfelső pozíciójáig, így az ütközés és hangképzés ott, a felső pozícióban, vagyis a templomablakban történik. Zeneileg ez a harangozási mód a legkedveltebb, mivel ez a felhangokat jobban megszólaltatja, így Európa legnagyobb részén ez a mód terjedt el. Magyarországon az 1860-as évekig ilyen felszerelésűek voltak a harangok, ettől kedve tértek át tömegesen az ún. alulütős rendszerre. Napjainkban a magyar harangok mindössze kb. 5%-a ilyen rendszerű, főleg a nyugati cégek által felújított/öntött harangok, illetve néhány régi felszerelésű harang felülütős.

Alulütős rendszer

A járom megtört, így a fordulás tengelye a palást magasságában van. A harang kevésbé leng ki, a nyelv visszaesik a palástra, így a nyelv minimális utat tesz meg. A hangképzés az alsó pozícióban, a födém felől történik. Megszólalásában az alaphang dominál, így kongósabb hangzása lesz a harangnak. Előnye, hogy sokkal könnyebben, kevesebb energiabefektetéssel húzható. Magyarországon az 1860-as években Pozdech József pesti lakatosmester és utódai terjesztették el. A húzáshoz szükséges, kevesebb energiabefektetés miatt a 20. század során szinte valamennyi régi és új harangot evvel a technológiával látták el. Thury János harangöntő így hirdeti alulütős harangjait: "a régi rendszerrel ellentétben negyedrész erő kívántatik, s így egy ember maga egyszerre több harangot is húzhat". A ceglédi Református Nagytemplom 1924-ben Szlezák László által újjáöntött nagyharangja nagy csodálattal töltötte el az egyháziakat, mert míg a korábbi nagyharangot 2 harangozó húzta két kézzel, az újat akár fél kézzel meg lehet szólaltatni. Ugyanakkor a hívek csalódásáról számol be a történetírás, mivel a régi harang hangja sokkal messzebbre zengett.

Ma hazánk harangjainak 95%-a alulütősen szólal meg.

Felülütős Alulütős
Felülütős harangszó (Kiskunfélegyháza):

Alulütős harangszó (Kiskunfélegyháza):

Felülütős harangszó (Kalocsa):

Alulütős harangszó (Kalocsa):

Nyelvlekötés

Szinte kizárólag Magyarországon alkalmazott, a villamosítást megkönnyítő megoldás, hogy a nyelveket rugóval, kötéllel, vagy huzallal lerögzítik, így még kevesebb energiabefektetést igényel a harangszó, a harangozás előkongás nélkül indul és utókongás nélkül áll le anélkül, hogy a húzómű (motor, vagy mágnes) fékezne. A kézi harangozás idejében a jó harangozó ismérve az volt, hogy minél gyorsabban, elő- és utókongások nélkül szólalt meg és hallgatott el a harang, mivel az a tüzet jelző félreverésre emlékeztetett. A mai világban a tüzet nem harangok jelzik, így ez a jeladás elvesztette jelentőségét. Néhány félreverés az elején, vagy a végén kifejezetten élvezetessé, természetessé teszi a harangszót. Nyelvlekötést némely felülütős harangnál is alkalmaztak, így azok felszerelésük ellenére alulütősökké váltak, hiszen a lekötés miatt a nyelv nem tud felrepülni.

Álló palást - mozgó nyelv

A nyelv álló palásthoz történő hozzáütése Oroszországban és Máltán történik, ez adja a legkevésbé zengő hangzást. Magyarországon csak néhány kisebb templomban működik ilyen, pl. a mezőtúri és a tatai evangélikus templomban.

A meghajtás módjai

Kézi húzás

A harangozás ősi technológiája, amely Magyarországon sok településen megszűnt a harangozói szakmával együtt. Van azonban néhány templom, ahol mindmáig kézzel húzva szólaltatják meg a harangokat, így pl. nem villamosították a harangokat a pesterzsébeti, a makói, a rákoshegyi és rákoscsabai templomokban.

Motor

Nyugat-Európa szerte elterjedt meghajtási mód. Magyarországon az első harangmotorok sok harangot tönkretettek, ezért sok helyen a húzómágneses technológiára tértek át. Napjainkra kíméletesebb, a harang természetes mozgásának jobban megfelelő motorokat is gyártanak, ezért sok szakember ezt javasolja.

Húzó mágnes

Magyarország leggyakoribb technológiája. A húzómágnesek többsége gyengébben húz, mint a motorok és a harangszó végén nem fékeznek le.

Nyelvfogó

Alaphelyzetben a harang nyelvét egy elektromágnes az egyik oldalra húzza, majd miután a harang a maximális kilengési szögét elérte, a mágnes kiold, így már elsőre teljes értékűt kondul a harang. Régebben rengeteg ilyet szereltek fel hazánkban is, mára ezeket szinte mind felszámolták és nyelvlekötős rendszerűvé alakították. Jelenleg a győri bencés templom nagyharangja ilyen rendszerű még.

Harangszék

A harangot tartó állványzatot nevezik harangszéknek. A történelem során ezeket fából készítették. A 19. században a tűzvészek késztették rá a mérnököket, hogy acélból készítsenek harangtartó állványzatot. Sok helyen előfordul, hogy a harangok a harangszék helyett a falba rögzített I-tartókon nyugszanak. Nyugat-Európában a mai napig fa harangszékeket és fa jármokat alkalmaznak.

Legnagyobb harangok Magyarországon

Részletes lista itt>>>

Magyarország legnagyobb római katolikus harangjai:

1. Bp, Szent István Bazilika Szent István harangja 9250kg 240 cm alsó átmérő
2. Szeged, Fogadalmi Templom Szt Gellért harangja - 8537kg - 245 cm alsó átmérő
3. Egri Bazilika Szent Mihály harang - 6015kg - 213 cm alsó átmérő
4. Esztergomi Bazilika Nagyharangja - 5827kg - 218,5 cm alsó átmérő
5. Váci Székesegyház Püspöki harangja - 4200kg - 193 cm alsó átmérő

Magyarország legnagyobb református harangjai:

1. Debreceni Nagytemplom Rákóczi-harangja - 5000 kg - 198 cm alsó átmérő
2. Ceglédi Nagytemplom Nagyharangja - 3128 kg - 175 cm alsó átmérő
3. Miskolci Kakas-templom Eszter-harangja - 3006 kg - 172 cm alsó átmérő
4. Makói Ótemplom Horty-harangja - 2660 kg

Magyarország legnagyobb evangélikus harangjai:

1. Békéscsabai Kistemplom Marik-harangja - 3600 kg - 180 cm alsó átmérő
2. Soproni evangélikus templom Hősök harangja - 3440 kg - 181 cm alsó átmérő
3. Nyíregyházi Nagytemplom harangja - 2800 kg - 174 cm alsó átmérő

Magyarország legnagyobb görög katolikus harangja:

Debreceni görög katolikus templom Szt. Mihály nagyharangja - 1958 kg - 150 cm alsó átmérő

Magyarország legnagyobb ortodox harangja:

Budapest, Szerb utcai templom Nagyharangja - 1800 kg - 147 cm alsó átmérő

Haranghangok

Harang alaphangja az ütőgyűrűn (pártázaton), alul megszólaló hang. A harangszó azért nem minősül zajnak a fülünk számára, mert a harangok össze vannak hangolva egymással, vagyis konszonánsak. Zenei együttest alkotnak. Előfordul azonban némelyik templomban, hogy egy-egy harang nem teljesen illeszkedik az összhangzatba. Kisebb eltérés esetén így használják őket, nagyobb eltérés esetén, illetve ha az egyház vezetése vájtfülű, nem szólaltatják meg őket együtt. Itt érdekes megemlíteni, hogy a budapesti Szent István Bazilika eredeti nagyharangját nem sikerült a szándékoknak megfelelő hangra elkészíteni, így azt csak külön használták, a többivel összehúzva soha nem szólalt meg.

Harangfeliratok

A harangok külsején megjelenő, öntött, vagy vésett feliratok, melyek megjelölhetik:
öntés idejét, helyét,
öntő nevét,
öntés körülményeit, adományozót, egyházi és világi vezetők nevét,
katolikusoknál a védőszent nevét,
a harang nevét,
öntető egyházközséget,
vallási felirat: bibliai idézetek, mondások.

Jellegzetes harangfeliratok:
"Hívom az élőket, elsiratom a megholtakat, megtöröm a villámok eredjét." - A köztudattal ellenben egyáltalán nem gyakori harangfelirat.

Gyakoriak:
"A világháborúban elvitt harang helyébe öntette a ..."
"Isten dicsőségére öntették ..."
"Erős vár a mi Istenünk";
"Tebenned bíztunk eleitől fogva";

Harangversek:
Ezek a legérdekesebb harangfeliratok. A harangok külsejét sok (főleg alföldi) településen érdekes verssel látták el, melyeket általában a helybéli egyháziak írtak.

Pl:

Budapest, Bazilika nagyharangja (9250 kg):
"Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg, könyörögjetek értünk! Ez a harang hirdesse Isten dicsőségét, vigye imáinkat Isten elé élőkért és holtakért, Magyarország feltámadásáért!"

Békéscsaba, evangélikus templom:
"Mikor e harang szól, s hangja égig hatol, hittel, áhítattal sóhajts Istenhez"

Kisújszállás, református templom:
"Szent buzgóság létesített, buzdítni oh ember téged
Midőn hallod zengésemet, jer és imádd Istenedet!"

Kalocsa, eperföldi kat. templom:
"Zengő hangjaimon száll mennybe a földi imádság,
zengő hangjaimon szívbe az égi vigasz,
búk, s örömök közt én kisérem a földi halandót
s útja bevégeztén a temetőbe is én".

Fót, evangélikus templom:
"Hallgasd a harang szép szavát
Imádd Istent, szeresd hazád."

Hét, református templom:
"Mind nemes s reformata hitben az Úr nyája
Amikor én lettem hétnek hangzó szája
Szólottam is Hétnek nem egyszer, de hétszer
Bár hallaná meg Hét szóm naponta kétszer"

Gömörpanyit, evangélikus templom:
Szabad hazánkat óh add vissza nekünk
Hős fiainak emlékére.
A háborúba mentünk,
az élők hálájából most mi visszatértünk hitünkért,
honunkért és értetek haltunk érctorokkal,
ezt hirdeti harangunk

Harangok anyaga

Bronz: A legszélesebb körben elterjedt haranganyag. Magyarország és a világ harangjainak túlnyomó többsége bronzból készül.

Acél: szegénység és a háborús rekvirálás miatt öntöttek acélból harangokat. Előnyük, hogy nem lehet ágyút önteni belőlük. Hibájuk: kevésbé szép a hangjuk és korrodálódnak. Magyarországi acélharangok öntői: Bochumi Acélgyár, Diósgyőri Acélgyár, Böhler (Kapfenberg).

Keményvas: Németországban készültek harangok keményvasból is. Magyarországon egyetlen ilyen harang létezik, ez Zalaegerszegen, a ferences templomban található, és Schilling & Lattemann öntötte.

Alumínium: Magyar szabadalom - Jenei Tibor és felesége öntött aluminium harangokat. Nem terjedt el, a vállalkozás csődbe ment. Debreceni evangélikus és a solymári református templomnak van aluminium harangja.

Harangjáték

A harangok hangszer voltának kiteljesedését valósítják meg a harangjátékok. Egy harangjáték megszerkesztése mind zeneileg, mind technológiailag nagy szakértelmét és odafigyelést igényel.

A harangjáték minimum 6-8 harangból áll. Hazánkban sajnos az anyagi lehetőségek miatt csak kisebb harangokból álló harangjátékok terjedtek el. (10 és 200 kg közötti harangokból állnak általában.) Az egyetlen magyar harangjáték tervező Szabados György.

A református templomok közül hazánkban sehol nincs harangjáték. Az evangélikusoknak Nyíregyházán és a Bp. Deák téri templomban van. A katolikusoknak viszont több helyen van: Máriapócs, Lajosmizse. Több helyen elektronikus harangjáték szól, ilyen a máriabesnyői is. A kőbányai Szt.László-templom tornyából a templomi harangok kongató adnak harangjátékot negyed óránként, és egy hasonló harangegyüttes készül Pannonhalmára, a Főapátság tornyába.

Magyarország egyik legszebb harangjátéka a kecskeméti Városháza homlokzatán látható.

Miben különböznek a katolikus és a protestáns (evangélikus, református) harangok?

A hangszer jellegét, formáját, anyagát, a hangképzés módját tekintve semmiben. Különbség van azonban a különböző felekezetek harangjainak díszítésben: a katolikusok általában szentek, vagy Szűz Mária domborművét öntetik a harangokra, míg a protestánsoknál a szimbólumok (kehely, kereszt, címer stb.) a jellemzőek. Ezen kívül Magyarországon a protestáns harangok elektronikája több helyen gyengébb, egyszerűbb, vagy nem szakember szerelte, emiatt a húzómű (motor, vagy elektromágnes) gyengébben húzza a harangot, így hangja halkabb. A katolikusoknál elterjedtebb a motorok, vagy erősebb húzómágnesek használata, amelyek segítségével messzebbre hallatszik a harangszó (persze az általános megállapítások alól rengeteg kivétel van mind katolikus, mind protestáns tekintetben).


Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása, más honlapokon, sajtóban, médiában való közzététele csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc