Főoldal | Harangadatok | Általános ismertető | Harangöntés | Öntők | Legnagyobb harangjaink | Szokások | Újdonságok | Linkek


Nagyharang

A nagyharang felirata

Nagyharang


Középharang

Középharang

Középharang

Középharang

Kisharang

Kisharang

Kisharang

Kehely a kisharangon







A harangok élcsapágyai

A nagyharang járma

A középharang járma

A toronyóra régi, mechanikus szerkezete

A toronyóra régi, mechanikus szerkezete

Az órák jelenlegi szerkezete

A toronyba vezető lépcső



Kárándi Sándor fényképei:

A 817 kg-os nagyharang


A 685 kg-os, régi harang


A 250 kg-os kisharang

Húzómágnesek, avagy a "modern harangozók"



Bagamér


Református templom


Adatgyűjtés és fényképek: Horváth, László, Kárándi Sándor és
Bajkó Ferenc


3 harangja van:


Fogarassy-harang (Nagyharang):
817 kg-os*, 122,0 cm alsó átmérőjű, e1 alaphangú, Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1937-ben. Ifj. Fogarassy Gyula öntette elhunyt szülei és testvére emlékére.

A tárcsakorona alatti hengeres nyakrész, bukó - szimával kapcsolódik a harang tetején lévő síkfelülethez. Ettől a síkfelülettől, a váll felé lépcsővel, majd ívesen halad a harang külső kontúrvonala. A harangvállon két körbefutó borda-núta. Ezek alatt lógó fríz motívumok ismétlődnek körbe.

Felirata:
"EZT A HARANGOT ÖNTETTE
AZ URNAK 1937-IK ESZTENDEJÉBEN
A BAGAMÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZNAK
NÉHAI IFJU FOGARASSY GYULA
NEMCSAK A MAGA, HANEM ELHALT SZÜLEI
ÉS TESTVÉRE EMLÉKÉRE IS."


A palást átellenes oldala üres.

A köpeny alsó részén sűrű stilizált virág-kagyló és fríz motívumok futnak körbe.

A alsó pártázatán kétszeres nuta között:
ÖNTETTÉK: SELTENHOFER FRIGYES FIAI M. K. UDVARI SZÁLLÍTÓK HARANGÖNTŐ-GYÁRÁBAN SOPRON.

Az alsó pártázat túlsó oldalán:
5838. SZ.




A nagyharang felirata


A nagyharang járma





Középharang:
685 kg-os**, 105,5 cm alsó átmérőjű, g1 alaphangú, Thury János és fia, Ferenc öntötte Pesten 1893-ban. A gazda közösség öntette. A harang szecessziós díszítésű.

A harang, a nyakától a válla felé lépcsőzött. A váll élén csillagos gyöngyfüzérsor. Alatta, körbefutó virág sor. Ez alatt, két körbefutó párkánnyal elválasztott sávban az alábbi - a Thury János és Fia harangöntödére jellemző csúcsos-szögletes "western" stílusú betűkből álló felirat olvasható.

Egyik oldalán kép: cser- és pálmaág által közrefogott magyar címer

Másik oldalán felirat:
A BAGAMÉRI GAZDA KÖZÖSSÉG
KÉSZÍTTETTE AZ ÉV REF. EGYHÁZÁNAK
1893 IK ÉVBEN

Vállán:
ÖNTETTE ÉS FELSZERELTE THURY JÁNOS ÉS FIA FERENC BUDAPESTEN 1893.


A feliratmező alatt - a Thury-féle harangok díszítésére jellemző-, körbefutó indamotívumok, amelyek közt puttó arcok, két oldalon szárnyakkal. Ez alatt, lefelé forduló ívekből álló lépcsős párkányról lógó virágfüzérek - girlandok (fesztonok).

A harang köpenyét és pártáját, kétlépcsős párkány választja el, majd a párta élén ismét csillaggyöngysor fut körbe, amely alatt körbefutó indamotívum. Alatta vastag élszalag fut körbe.



A középharang felirata a paláston

A harangöntő neve a vállon két núta között, gazdag szecesszós díszítéssel







Kisharang:
250 kg-os***, 82,5 cm alsó átmérőjű, h1 alaphangú, Szlezák László öntötte Budapesten 1923-ban. Az Amerikában élő és a bagaméri hívek adakozásából készült.



A tárcsakorona alatti hengeres nyakrész, bukó - szimával kapcsolódik a harang tetején lévő síkfelülethez. Ettől a síkfelülettől, a váll felé lépcsővel, majd ívesen halad a harang külső kontúrvonala. A váll élén körbefutó hengeres füzérsor, alatta lelógó díszek, amelyek a régi magyaros ruhák zsinórrátétjeit juttatják eszünkbe.

Ez alatt, a harangpalást egyik oldalán az alábbi szecessziós betűstílusú felirat olvasható:
ÖNTETTÉK A BAGAMÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZ HIVEK (sic!)
ÉS AZ AMERIKÁBA (sic!) ÉLŐ HITTESTVÉREK ADAKOZÁSÁBÓL AZ 1923 IK ÉVBEN.
SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ ÁLTAL BUDAPESTEN.

Az átellenes oldalon egy kehely látható.

A köpeny alsó részén szőlőfürtökből és búzakalászokból álló indamotívum fut körbe. Ezalatt egy kétlépcsős választópárkány. A pártázaton ismét magyaros zsinórrátéthez hasonló motívumokból álló lelógó díszek ismétlődnek körbe. Ezek alatt vastag élszalag fut körbe.





A kisharang felirata





* Várady József: A Tiszántúl Református templomai könyvében, a harang tömege 800 kg, Ármós Endre gyűjtésében 817 kg. Az utóbbi valószínűbb, hiszen a presbiteri jegyzőkönyvből való, továbbá nagyon ritkán készült el kerek tömeg értékre egy harang.
** Várady József: A Tiszántúl Református templomai könyvében, a harang tömege 500 kg, Ármós Endre gyűjtésében 685 kg, amely a presbiteri jegyzőkönyvből való. A harang alsó átmérője és alaphangja is ezt az adatot támasztja alá.
*** Várady József: A Tiszántúl Református templomai könyvében és Ármós Endre gyűjtésében egyaránt a harang tömege 250 kg. A harang alsó átmérője és alaphangja is ezt az adatot támasztja alá.



Korábbi harangjai:

Ármós Endre: A bagaméri református templom harangjai - Ruszoly Barnabás: Bagaméri Krónika nyomán:
<< A régi források szerint az egyházközségnek 1779 előtt már három különböző súlyú és hangzású harangja volt.

a) A legrégibb harang 426,5 font (238 kg) súlyú volt, és 1508-ban készült. Rajta gótikus betűkkel a következő felirat volt olvasható: "Anno + Domini + M + CCCC+ CVIII + me+ fecit + magister + Wolfganus + de + Devia." A köriratból a készítés időpontján kívül a harangöntő nevét is ismerjük: Wolfganus (helyesen feltehetően Wolfgangus) de Devia mester. A Devia megjelölés e korban még nem tekinthető igazi családnévnek. Azt, hogy a mester származási vagy lakhelyére utal-e, nem tudjuk. Keresztnevéből viszont német származásra következtethetünk.

b) A második harangot 1545-ben öntötték 99 font (55,4 kg) súllyal. Felirata: "Jézus Nazarenus Rex Judeorum" volt. A harangöntő nevét a jelzett forrás nem rögzítette.

E két 16. századi harang közül a korábbit még a hazai reformáció elterjedése előtt öntötték. Valószínű, hogy ez a római katolikus egyháztól való elszakadás kapcsán került a templommal együtt a református egyház tulajdonába. Az 1545-ben készült harangról viszont feltételezhető lenne, hogy azt már az "új hit" gyülekezete számára öntötték. Ennek ellentmondani látszik felirata (INRI), mely - mint tudjuk - a kereszt felirata. Így feltehetően ez is a római katolikus felekezeté volt, és csak később került a protenstások birtokába.

c) A harmadik "régi" harangról csak azt tudjuk, hogy 1779-ben már itt "szolgált", és súlya csupán 44 font (24,6 kg) volt.

d) Szabó György főbírósága és Fóris János lelkipásztorsága idején, 1779-ben az 1545-ben készült harang elhasadt. Ezért abból s a legkisebb 44 font súlyú harangból megolvasztásával, továbbá a harangkészítő mester által hozzáadott "matériával" még ebben ez évben egy új, 238 font (133,3 kg) súlyú harangot öntetett az egyházközség. E harang egyik oldalán: "A bagaméri Ref. sz. Eklézsia öntette 1779. február 25", míg a másik oldalán: "Örvendek, mikor azt mondják nékem, menjek be az úrnak házába" felíratok voltak. Ez utóbbi felírat Bibliából vett idézet (Zsoltárok könyve 122. rész 1. vers). A harangot Lázár György rettegi (Erdély) lakos, vándor harangöntő készítette. A mester kalkulációja szerint: "a régi harangból való öntés fontja 1 máriás (17 krajcár), az új anyagból való öntés fontja pedig 1 vonás forint (51 krajcár)".

e) 1817. júniusában, amikor az 1508-ban készült és "az Eklézsiának eddig jó szolgálatot tett nagyobb harang szerencsétlenül elhasadt", az egyházközség egy nagyobb harangot öntetett. A harang feliratát Kovács István lelkipásztor sajnos nem jegyezte fel. E harang súlya 564 font (315,8 kg) lett. A harang készítője tasnádi lakos, nemes Lázár László volt, aki a régi harang öntését 360 váltóforintért vállalta fel. Ezzel kapcsolatban fontos számunkra Kovács István azon megállapítása, hogy a harangöntést "a legnagyobb drágaság, ínség és éhenhalás idején, amikor egy köböl tiszta búza ára 100, egy köböl gabona 60-70 váltó forint volt", határozták el. Ezért az elhasadt haranghoz a nyersanyag-pótlásra az egyház használatból kivont réz hatkrajcárosokat vásárolt össze. Ezáltal az új harang teljes ára 906 váltóforint és 25 krajcár lett. Nyilvánvaló, hogy e harang öntése a napóleoni háborút követő nehéz gazdasági helyzet idején jelentős megterhelést jelentett.



A mai harangokról

f) Egy újabb harang beszerzésének szükségességével az egyháztanács először 1892. május 22-én foglalkozott. Ekkor megbízták Bányai László lelkipásztort, hogy a harangöntés, valamint hozzá való állványok készítése ügyében járjon el. A tanácsülés határozata szerint az 1779. évit [d)] le kellene cserélni, és helyette egy ötmázsás harangot készíttetni. Ezáltal a megmaradó 1817. évi harang [e)] lenne a kisebb, az új a nagyobb. Az 1892. június 12-ére összehívott nagy létszámú közgyűlés már úgy döntött, hogy a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt a hívek a lelkész által önkéntes adakozásra szólítattak fel. Az egyháztanács 1892. október 2-i ülésén a Bányai László bejelentette: „a közvélemény arra irányul, hogy jobb lenne a harangot az erdő pénztárából megcsináltatni”. Ekkor a tanácsülés megbízta őt, hogy nevükben forduljon a volt úrbéres birtokossághoz 1200 ft segítségért, s kérje fel a birtokossági felügyelőt a tárgyban mielőbbi közgyűlés összehívására. 1892. november 7-én Bányai László örömmel jelentette az egyháztanácsnak, hogy az 1200 ft pénzkölcsönt a gazdaközösség megszavazta. Ezt követően a lelkész felhatalmazás alapján felvette a kapcsolatot Thury János budapesti haranggyárossal, aki november 13-án személyesen eljött Bagamérba. A mester a toronyban lévő helyzetet, valamint a két harangot megvizsgálta, majd költségvetési javaslatot mutatott be az egyháztanácsnak. Javaslata szerint a megmaradó "H" hangú harang mellé egy "G" hangú harangot készítene, melynek súlya 6 mázsa lenne. E mellett egy fekvő vas állványt is készít. Mindezekért, valamint a felszerelési és szállítási költségre — levonva belőle a neki felajánlott kis harang [d)~\ értéket — 1693 forintot kér, és a szállítási határidőt 1893. január végére vállalja. Az egyháztanács az ajánlatot előbb elutasította, de Walser Ferenc harangöntő mester újabb ajánlatát látva, később mégis elfogadta. Az elkészítés határideje a csúszás miatt 1893. március közepére módosult. A harang és a vasállványzat végül is 1893. április 17- ére készült el 685 kg súllyal. (Nem 600 kg-mal, mint azt tudjuk!) Hazaszállítására fuvarosként a presbitérium tagjai közül önként vállalkoztak: Gy. Lakatos János, Szász Sándor, Átmos Ferenc, Veres Dániel, Lakatos János, H. Lakatos Dániel és Mucsi Lajos. A szállítással kapcsolatos további intézkedések megtételével Asztai Sándor helyettes gondnokot bízták meg. Az új harangot 1893. április 19-én délután 2 órakor szentelték fel. A szertartáson jelen volt a készítő Thury János haranggyáros is. Ekkor az összegyűlt gyülekezet előtt a 90. zsoltár első versének eléneklése után Bányai László lelkész mondott beszédet. Ezt követően a 76. zsoltár eléneklése közben fehér ruhába öltözött leányok húzták fel a harangot a toronyba. Ma is ez a legdíszesebb harangunk, felső és alsó részén körbefutó coffos angyalfejes díszítéssel, közepén stilizált ország-címerrel. Körirata: „A Bagaméri gazdaközösség készíttette az Ev. Ref. Egyháznak az 1893. évben.” Felső felirata: "Thury János és fia Budapesten 1893." A presbiteri jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a kis harangot, mely 1779-ben készült, az ígéret szerint az április 17-i szállításkor a harangkészítő mester megkapta. Hiába tiltakozott Gy. Lakatos János és Szombati Sándor egyháztag. Az 1817-ben öntött és 1893-ban még meglévő „H” hangú harang sorsa ismeretlen. Feltételezhető, hogy az első világháború idején tűnt el; a megszálló csapatok által történt rekvirálás, esetleg ágyúöntés céljára történt felajánlás következtében. Tény, hogy 1923-ban már nem volt meg.

g) Az újabb, ún. „kis harang” 1923-ban készült, 250 kg súllyal, Szlezák László harang- és ércöntödéjében, Budapesten. A harang felszentelése, melyet a bagaméri születésű és az 1905. évet követően Amerikába kivándorolt egyháztagok anyagi támogatásából öntöttek, 1923 februárjában került sor a néhány hónappal később Budapesten elhunyt Bányai László esperes szolgálatával. Felirata: "Öntették a bagaméri és az Amerikában élő egyházhívek." Alsó részén ez áll: "Szlezák László Budapest 1923."

h) A legnagyobb, 817 kg súlyú nagy harangot egy korán elhunyt, fiatal egyháztag, Fogarasi Gyula (1903-1937) saját költségén készíttette el. A harangöntés árát 25 hold föld eladása révén teremtette elő. Végrendeletében - többek között - meghagyta, hogy a harangot az egyház minden szegény ember temetésekor ingyen szólítassa meg. A harang felirata: "Ezt a harangot öntette az Úrnak 1937. esztendejében a bagaméri református egyháznak néhai ifj. Fogarasi Gyula nem csak a maga, hanem az elhalt szülei és testvére emlékére is." Az alsó rész körfelirata: "Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai, kir. udvari szállítók harangöntő gyárában. Sopron 5838. A." A harang felavatására 1937. november 28-án történt meg. A felszentelést Székelyhídi Béla álmosdi lelkész, a csonka bihar-érmelléki egyházmegye esperese végezte. A harang felhúzását követően a templomban megtartott istentiszteleten Csokonai József helybeli lelkész imája után Vasadi Béla egyetemi tanár, az ORLE [Országos Református Lelkész Egyesület] főtitkára tartott nagyhatású igehirdetést. Ezután a gyülekezet a temetőbe vonult Fogarasi Gyula sírhelyéhez, ahol Székelyhídi Béla emlékezett meg az adományozásról, majd a hálás egyház nevében a presbiterek, a helyi dal- és ifjúsági egyesületek képviselői helyeztek el koszorúkat a sírhalmon. >>




Harang-tartozékok:

A nagy- és a középharang, a Thury János és Fia cég által 1893-ban készített, vasúti sínekből épített, fekvő harangtartó-gerendázatra támaszkodik fel, az eredeti élcsapágy-sarukon keresztül. Ehhez a fekvő haranggerendázathoz kapcsolódnak az óraütő kalapácsok, amelyeknek már csak a díszes tartói vannak a helyükön. Az egyik ütő kalapácsot a középharang húzókarjára rögzítették, mint ellensúlyt-valamelyik korai harangvillamosítás során. A Seltenhofer-féle nagyharang egyedi öntöttvas jármon függ.

A közép-és kisharang szerelt lábú, nyomtávállítós öntöttvas jármai, továbbá ezeknek a nyelvei is szintén a Thury János és Fia cégének a munkája.

Amikor 1893-ban az 685 kg -os új nagyharangot felszerelték Thuryék, az új harangtartó gerendázattal és a többi tartozékkal együtt, akkor ezzel egy időben - valószínűsíthető, hogy a korábbi, Lázár László által 1817-ben öntött 316 kg-os harang füles koronáját tárcsakoronára cserélték és így ez a harang is Pozdech - Thury-féle jármot kapott. A kétállásos fekvő harangszékben ez a két harang foglalt helyet egymás mellett.

Az I. világháborús harangrekvirálások idején, a Lázár László - tasnádi harangöntő által öntött kisharangot, hadianyagként elrekvirálták. Az I. világháború után, 1923-ban Szlezák Lászlóval öntettek új kisharangot, amelyre az elrekvirált kisharang járma és nyelve került felszerelésre.

1937-ben, amikor Fogarassy Gyula adományaként elkészült egy új 817 kg-os harang, akkor a kisharang helyére függesztették be, úgy, hogy a vasúti sínből készült harangállás szélső keresztgerendáját áthelyezték a toronyablak irányába, hogy az új nagyharangnak nagyobb helye legyen. Továbbá, ez alá a szélső sín alá beépítettek egy plusz vasúti sínt és egy fa tartógerendát is a megnövekedett terhelés végett. Ennek a gerenda áthelyezésnek a nyomai ma is láthatók a nagyharang toronyablak felőli gerendázatán. Az új nagyharang állásában a páros főtartók belső gerendáiból (a sín talpából és koronájából) darabokat vágtak ki, hogy a nagyméretű harang ne ütközzön a gerendázatnak. Az új nagyharang is élcsapágyas kialakítású lett. A meglévő saruk fészkeit csavarozott gátakkal alakították át az új Seltenhofer járom szerelt lábaihoz. A kisharangnak, amely eddig ebben az állásban függött, új "I"- idomacél gerendákból összeállított tartógerendázatot készítettek a meglévő haranggerendázat fölé. A középharanggá lett egykori nagyharang fölé került kisharang szintén élcsapágy-sarukon támaszkodik a fekvő harangszékre, amelyen egyébként további harang is elférne a nagyharang fölött.

A II. világháború idején nem vittek el harangot a bagaméri református templom tornyából.


A bagaméri református templom harangjai jó példái annak, hogy miként lehet az eredeti harangtartozékokat megőrizni. Ezek a jármok saruk harangnyelvek óraütők és gerendázatok - történelmi tartószerkezetek ipartörténetileg értékesek. Napjainkban sajnos óriási mértékben pusztulnak az ipartörténeti emlékeknek számító harangfelszerelések korszerűsítés-felújítás címszó alatt. Mára már alig vannak eredeti felszereléssekkel ellátott harangok a magyarországi tornyokban. Javarészt az ilyesmikkel nem törődő villamosítók pénzéhsége-tisztelet a nagyon kevés kivételnek- lesz a végzetük ezen történelmi tartószerkezeteknek. Ez a jelenség sokfelé van így országszerte, csak sajnos sok gyülekezet nem gondol erre, így a haranggal egyidős, vagy sok esetben attól idősebb jármokat, csapágyakat, nyelveket - melyek jól funkcionálnak - hagyják lecseréltetni szakvéleménynek nem minősülő kijelentésekre hivatkozó harangvillamosítókkal. Sok esetben ezek az értékek egy MÉH telepen kötnek ki, filléres bevételt hozva az adott egyházközségnek, de annál nagyobb eszmei és anyagi kárt okozva saját maguknak-főleg az utóbbi évtizedben. Ezért is érdemes megbecsülni ezeket a harangszerelvényeket, hiszen a múlt tanúi, az adományozó és az adakozó közösség ezeknek az árát is megfizette, megúszták a világégéseket és az esztelen "korszerűsítéseket". Nem utolsó sorban, esztétikusak és szebbek, mint a mai Szlezák-Gombos és egyéb "modern iparivasas" jármok. Csakis a szakszerű restaurálásos felújítást és villamosítást szabad megengedni, amely nem érinti a tartószerkezetek átalakítását. Ne hagyjuk, hogy ezeket az értékeket eltüntessék az utókor szeme elől! Ne a harangok eredeti felszereléseit igazítsák a harangvillamosításhoz, hanem fordítva tegyék! Ha ezt nem tudják, akkor inkább álljanak tovább, de a tudatlan atyafiakat ne riogassák élet - és balesetveszéllyel az átépítés megbízásának reményében! Magyarországtól nyugatabbra, vagy északabbra ezek a felszerelések óvva védett megbecsült részei a harangoknak. Pl. Németországban, vagy Svájcban, de még a Felvidéken is nagy értéket képvisel egy-egy ilyen öntöttvas- vagy fajárom és más egyéb régi tartozék. Legalább annyira nagy megbecsülés övezi ezeket, mint magukat a harangokat. Óvják és rendszeresen karban is tartják ezeket. Hazánkban is ezt kellene tenni a mániákus újra cserélés helyett. Egy új "iparivasas" harangjárom is 20 év múlva tiszta rozsda lesz, ha nem festik le, továbbá sok eset bizonyítja, hogy nem tartósabbak, mint a régi jármok. Az új idomacél-jármoknál volt már olyan, hogy a csavarok kilazultak, hegesztések eltörtek, függesztők elszakadtak-törtek, a harang leesett.




Harangok-meghajtása:
A harangokat, a harangháztól lentebb lévő szinten elhelyezkedő egyenáramú tekercsek húzzák, amelyeket Kárándi Sándor helybeli mester készített. A harangok nyelvei lekötöttek.



Toronyóra:

A mechanikus, súlyhuzamú, negyed- és egészóra ütőműves toronyóra-szerkezetének se a készítője se a készítésének ideje jelenleg nem ismert. A vázszerkezet alakjából ítélve XIX. század közepén készülhetett, mert megjelennek a szerkezeten a csavarkötések, de még megmutatkozik a díszítés. Valamelyik nagyváradi vagy debreceni mester készíthette. Régóta nem működik - bár kis ráfordítással felújítható és üzemképessé tehető. Az 1990-es években új elektromos toronyóra készült, aminek során a régi vaslemez számlapokra új műanyag számlapok kerültek új számstílussal és új alakú mutatókkal. A 2000-es években új elektromos óra készült a régebbi helyett.




A toronyba való feljutásért és a harangok kapcsolásáért köszönet Petróczi Szabolcs lelkipásztornak.




Harangozási rend:
Minden nap reggel 7.30-kor "früstök"-re szól a kisharang, délben szól a Fogarassy harang egyedül. Ha halottja van a falunak, akkor - amíg el nem temetik - a reggeli és a déli szóló harangozást követően és délután 14.00-kor mindhárom harang szól 10 percig. Minden este 20.00 órakor estebédhez szól a középső harang. Manapság késő délután imaórára hívogatva szól a kis- és a középső harang együtt. Vasárnap istentiszteletre hívnak a harangok : 9.30-kor hívogat a nagyharang, majd 9.50-kor gyülekezőre mindhárom harang együtt szól. Temetéskor és emlékharangozás-kor mindhárom harang hallható.






Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása, más honlapokon, sajtóban, médiában való közzététele csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Ez alól kivételt képeznek az egyházak. Az egyházak (plébániák, gyülekezetek stb) az oldal bármely tartalmát (képeket, videókat, adatokat) külön kérés nélkül felhasználhatják. A képekből az alábbi e-mail címre érkező kérésre nagyobb felbontásúakat is tudok adni.

Webmester: Bajkó Ferenc  

E-mail: magyarharangok@gmail.com